MAGYAR
ROMANA
ENGLISH  
 
Ajánló 



<<  2020 >>
KeddSzeSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 


Fenntartó intézmény: Bihar Megyei Tanács

    


A Bihar Megyei Tanács projektmenedzsei pályázatának eredménye


   BÁBSZÍNHÁZ

Bábszínház akkor és most

 

Egyszer volt, hol nem volt...kezdhetnénk akár így is, ha a nagyváradi bábszínház rövid történetét szeretnénk elmondani, hisz a mesék világát színpadra varázsoló intézmény első sorban gyerekeknek szól. Hatvankét éve számtalan mesét láthattak már a nagyváradi gyerekek. Az első előadások élvezői maguk is elérték a nagypapa és nagymama kort.  Ma már unokáikat viszik el az előadásokra, mert bár a világ sok mindenben változott és új mesék mindig születnek, a régiek varázsa nem kopik.

Az 1940-es években Nagyváradon a „bábszínházat” Farkas Adél jelentette, aki kis bőröndjében, kesztyűs bábokkal járta az óvodákat, iskolákat. 1950-ben csatlakozott hozzá Máté Magda, Szamosi Ilona és Páter János, akikkel közösen megalakították a nagyváradi Bábszínházat. Az első darabot 1950. február 19.-én mutatták be. Két évvel később, 1952-ben két tagozatú lett a bábszínház, és létrejött a román társulat is. Az 1955-ös év fontos szerepet játszott a színház életében. Ekkor került Nagyváradra Kovács Ildikó rendező, a romániai magyar bábművészet iskolateremtő személyisége, valamint Fux Pál tervező, akinek Don Quijote című darabban szereplő, stilizált bábjaival, később a bábszínészek Európa számos országába eljutottak. Szintén ebben az évben költözött az intézmény a ma is otthonául szolgáló épületbe, a Vasile Alecsandri 8. szám alá.

Az ötvenes években a Bábszínház élén Bóné Gabriella állt, aki Seres Lajos nyugdíjas bábszínész szerint, a motorja volt mindennek. Ezekben az években Déryné stílusban járták a falvakat, szekérrel turnéztak a környéken. De eljutottak Románia valamennyi fesztiváljára is, ahol mindig jó kritikákat kaptak. A hatvanas években felnőtteknek szóló előadásokat is játszottak már ( Csehov: A medve, Divina Comedia, Kék madár), illetve „Úrhatnám Polgár” címmel egy báboperát is előadtak.

A hetvenes években az alapítótagok közül sokan nyugdíjba mentek, egy második generációs bászínészekből álló társulat folytatta a megkezdett munkát. Ők vezették be a pódiumkabarékat, melyekkel bejárták Székelyföldet is. Ezekben az időkben, délelőtt 2-3 bábelőadást is játszottak, este pedig 1-2 kabaréelőadást. Nagy sikere volt a „Nekem elhihetik”, vagy az „Egyedül nem megy” című daraboknak.

A harmadik generációs váltás a kilencvenes évek elején következett be. A régiek közül sokan külföldre, mások nyugdíjba mentek. Köztük Dankó János is, aki 30 évig szolgálta a bábszínházat, és szinte valamennyi darabnak a zeneszerzője volt.

 A nagyváradi bábszínház 1998-ban vette fel az Árkádia Állami Gyermek- és Ifjúsági Színház nevet, a magyar társulat pedig ekkor változtatja Ludas Matyiról Lilliputra a nevét. Az új névvel rendelkező társulat új műsorpolitikával is játszott. A bábok egy időre kevesebb szerepet kaptak, és több volt az olyan darab, ahol a mesehősöket maguk a színészek alakították. Nagy sikerrel játszották ebben az időben az Óz a nagy varázslót vagy Fodor Sándor Csipikéjét.

Napjainkban báb és színészi alakításra épülő darabokat láthat közönség. 2011-ben az Árkádiából kívált a magyar társulat és jelenleg a Szigligeti Színház Lilliput Társulataként működik.

Műsorpolitikáját ebben az új struktúrában a bemutatott előadások és vendégelőadások mellett számos kiegészítő program gazdagítja: szakmai workshopok, játszóházak; a Szigligeti Tanoda új modulja, a Bábtanoda, mely specifikusan óvónők és pedagógusok részére nyújt átfogó bábtörténeti- és gyakorlati képzést; iskolaprogramok (Színház az iskolában, iskola a színházban) gimnazisták és egyetemisták számára és az ehhez kapcsolódó nyári színházi táborok.

Támogatóink  

   Támogatóink    Támogatóink    Támogatóink    Támogatóink

Partnereink  

  

Kiemelt médiapartnerünk:  

  

Médiapartnereink: